Magyarországon 2013-tól a földek forgalmát és hasznosítását teljesen új joganyag szabályozza. Ezek a jogszabályok alapvetően megváltoztatták a korábbi forgalmi használati szabályokat.
Alapvetően két törvény ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki eligazodjon ebben a túl bonyolult szabályozásban. Ezek a következők:
2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról(földforgalmi törvény)
2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról.
A törvények hatálya, a megszerezhető földek nagysága
A földforgalmi törvény hatálya kiterjed az ország területén fekvő valamennyi földre. A törvény a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogának megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.
Mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.
A védet természeti területekre, a Nemzeti Földalapba tartozó földekre,az erdőkre a szabályokat az ezekre vonatkozó külön törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni.
A következő személyek és szervezetek szerezhetnek földtulajdont
2013. évi CXXII. törvény
6. § (1) A föld tulajdonjogát az e törvényben meghatározott módon, és mértékben, az e törvényben meghatározott természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: jogi személy) szerezheti meg
10. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg
9. § (1) Föld tulajdonjogát nem szerezheti meg:
a) külföldi természetes személy;
b) az államon kívüli más állam, illetve annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szerve;
c) az e törvényben meghatározott esetek kivételével jogi személy.
(2) A különválással, kiválással, egyesüléssel (beolvadással, összeolvadással), szervezeti formaváltozással (szervezeti átalakulás) létrejött jogi személy – ide nem értve a bevett egyházat, vagy annak belső egyházi jogi személyét – a jogelődje által a termőföldről szóló törvény szerint, vagy a termőföldről szóló törvény hatálybalépését megelőzően megszerezett tulajdonát képező föld tulajdonjogát nem szerezheti meg.
(2) A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár – a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével – akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója.
(3a) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a rekreációs célú földszerzés esetén.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési jogosultság mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani.
11. § (1) A 10. §-ban foglaltaktól eltérően, a föld tulajdonjogát – a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése, valamint közfoglalkozás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében – az állam, valamint a (2) bekezdésben meghatározott jogi személy is megszerezheti a (2) bekezdésben meghatározott esetekben és feltételekkel.
(2) A föld tulajdonjogát
a) a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint végintézkedéssel,
b) jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra,
c) a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás és szociális földprogram és településfejlesztés céljára
szerezheti meg.
Látható tehát , hogy minden magyar állampolgár és tagállami állampolgár maximum 1 ha földet szerezhet, ha nem minősül földművesnek. Ez alól kivétel, ha a földet megszerző az átruházónak közeli hozzátartozója, mert akkor a földszerzési maximumig lehet rá átruházni a földet. Számolni kell azonban a haszonélvezetében lévő földdel is.
Nagyon fontos, hogy külföldi nem szerezhet földet, de a köznyelvi fogalommal ellentétben itt a tagállami állampolgár nem számít külföldinek. Tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára, ide nem értve a belföldi természetes személyt;
Az egyház, a jelzálog-hitelintézet és az önkormányzat bizonyos korlátozásokkal és meghatározott módon szerezheti meg a föld tulajdonjogát.
A megszerezhető föld maximuma
A földműves a föld tulajdonjogát – a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával – 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum).
A részarány-tulajdon megszerzése esetében az (1) bekezdésben foglalt földszerzési maximumot azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerző fél tulajdonában és haszonélvezetében álló földterület hektárban kifejezett térmértéke mennyiségének hússzorosa, valamint a már tulajdonában álló és megszerzésre kerülő részarány-tulajdon összesített aranykorona értéke mennyiségének együttes összege legfeljebb 6000 lehet.(Ennek az a magyarázata, hogy vannak még részarányként kiadott földek, amelyeknek nincs meg az ingatlan nyilvántartási bejegyezése konkét földterületre)
Földszerzési maximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani
Ha az egyház, jelzálog-hitelintézet vagy az önkormányzat földet szerezhet a megfelelő feltételek esetén erre nem vonatkozik a földszerzési maximum.
A 2014. május 1-jén meglévő
a) föld kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt,
b) földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű, illetve
c) földön fennálló házastársi vagyonközösség megszüntetésével a volt házastársak tulajdonába kerülő
föld területnagyságával a 300 ha-os földszerzési maximum túlléphető.
Összeállította Dr. Kovács István ügyvéd